Szászvár Nagyközség

Témakörünk kapcsán az alábbi témák feldolgozására kerül sor:

1. születési anyakönyvi kivonat
2. házassági anyakönyvi kivonat
3. halotti anyakönyvi kivonat
4. külföldi anyakönyvi események hazai anyakönyvezése
5. a hazai anyakönyvezés általános szabályairól.

A születési anyakönyv a születés tényét bizonyító okirat. Tanulmányunkból kiderül, kik kötelesek a születés bejelentésére, mit tartalmaz a születési anyakönyvi kivonat, valamint melyek az eljárás lefolytatására jogosult hatóságok.

A házasságkötési eljárás legfontosabb része a házasság bejegyzése a házassági anyakönyvbe. Cikkünkből megtudhatja az olvasó, melyek a házasság létrejöttének eljárási feltételei (pl. megfelelő időben be kell jelenteni a házassági szándékot), melyek a házassági anyakönyv tartalmi elemei, vagy milyen eljárási rend vonatkozik a külföldi állampolgárok házasságára.

A haláleset bekövetkeztekor a hivatalos eljárás lefolytatása érdekében szükséges a halotti anyakönyvi kivonat beszerzése. Írásunkban tájékozódhat az olvasó az anyakönyv tartalmáról, a bejelentési kötelezettség határidejéről, valamint a halotti anyakönyvi eljárás legfontosabb szabályairól.

A Magyarországon lakó hontalan személy külföldön történt születését, házasságkötését, illetőleg halálesetét, ha lakóhelye Magyarországon van vagy volt - ha ahhoz hazai érdek fűződik - Magyarországon anyakönyvezik. Vonatkozó cikkünkben részletezzük az eljáró hatóságok eljárását, elérhetőségét, valamint az egyes anyakönyvi kivonatok kibocsátásához szükséges okiratok körét.

Témakörünk záró tanulmányában az anyakönyvi eljárás speciális szabályaival foglalkozunk, megemlítve például a névmagyarosítás kérdését, a családi jogállás, vagy az állampolgárság vizsgálatát.

Eljárás születéskor

A születést az az anyakönyvvezető anyakönyvezi, akinek működési területén a születés történt (pl. a szegedi kórházban történt születést a szegedi anyakönyvvezető, akkor is, ha a gyermek szülei budapesti lakosok) . Magyar állampolgár külföldön történt születését a fővárosi főjegyző anyakönyvezi (hazai anyakönyvezés) .
Egyéb illetékességi szabályok:
1. a járművön történő születést az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek működési területén az anya a járművet elhagyta,
2. többes szüléskor mindegyik gyermek születését az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek működési területén az utolsó gyermek született,
3. ismeretlen szülőktől származó gyermek születését az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek működési területét a gyámhatóság határozatában születési helyként megjelölte .


Ki köteles bejelenteni a születést?

A születést az anyakönyvezés végett az illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A születést az orvos által kiállított bizonyítvány igazolja. Az intézetben (kórházban, szülőotthonban, szociális otthonban vagy más egészségügyi intézetben) történt születést az intézet vezetője, az intézeten kívüli születést pedig a szülők, továbbá a szülésnél közreműködő orvos jelzi a hivatalnak .
A születést legkésőbb az azt követő első munkanapon kell bejelenteni. Legfeljebb nyolc nap haladékot kapnak erre az érintettek, ha a születés intézeten kívül, orvos segítsége nélkül történt .
Az anyakönyvvezető a születést a bejelentést követően azonnal köteles anyakönyvezni .

Születési hely és származási hely

Az anyakönyvbe születési helyként azt a községet, várost, fővárosi kerületet kell bejegyezni, ahol a gyermek megszületett . A gyermek származási helyét az állandó vagy az ideiglenes lakás szerint az anya nyilatkozata alapján kell az anyakönyvbe bevezetni. Ha az anya ismeretlen, akkor a szülés helyét kell származási helyként is feltüntetni. Ha az anya cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, úgy helyette a törvényes képviselője nyilatkozatát kell kikérni. Amennyiben az anya nyilatkozatával az apa, a törvényes képviselő nyilatkozatával a korlátozottan cselekvőképes anya nem ért egyet, úgy a vitában a szülés helye szerint illetékes jegyző dönt .

A születési anyakönyv tartalma:

A születési anyakönyv nyilvántartja
1. a gyermek születési helyét és idejét (év, hó, nap),
2. a származás helyét,
3. a gyermek születési családi és utónevét,
4. nemét,
5. személyi azonosítóját, a
6. szülők születési családi és utónevét,
7. születési helyét, személyi azonosítóját, annak hiányában a születési idejét,
8. lakóhelyét,
9. a többes szülést,
10. a szülők és a gyermek igazolt külföldi állampolgárságát, hontalanságát, ismeretlen állampolgárságát,
11. a bejegyzés idejét (év, hó, nap) .

Kell-e fizetni az anyakönyvi kivonat kiállításáért?

A születést követően kiadott születési anyakönyvi kivonat illetékmentes, azonban ha ezt követően szükségünk lesz egy újabb példányra - meghatározott kivételektől eltekintve - 2000 forint illetéket kell érte fizetnünk (ha több hatósági bizonyítványt kérünk, az első példány után 2000 forint, minden további, az első példánnyal azonos tartalmú hatósági bizonyítvány után 600 forint illetéket kell fizetni) .
1982. évi 17. tvr.;6/2003. (III. 7.) BM rend.;1990. évi XCIII. tv.;

A házasságkötési eljárásra és a házasság anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek a házasulók vagy egyikük a házassági szándékot bejelenti (magyar állampolgár külföldön történt házasságkötését a fővárosi főjegyző anyakönyvezi) .
A házasság megkötésének törvényi feltételeit okirattal kell bizonyítani, az idegen nyelvű okiratokat pedig hiteles magyar fordításban kell bemutatni. A nem magyar állampolgár magyarországi házasságkötéséhez szükséges tanúsítványt - ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell bemutatni .
Az anyakönyvvezető a házasságkötés időpontját a házasulni szándékozók kívánságának figyelembe vételével tűzi ki, és annak időpontjában anyakönyvezi azt .

Szükséges iratok

A házasuló a házassági szándékát személyesen köteles bejelenteni, és ezzel egyidejűleg be kell mutatni:
1. mindkét házasuló érvényes személyi igazolványát és születési anyakönyvi kivonatát,
2. külföldi házasuló esetén a saját országának tanúsítványát, hiteles magyar fordítással,
3. igazolást a szabad családi állapotról (népességnyilvántartó igazolása, házassági bontó-ítélet, halotti anyakönyvi kivonat).
Mindezekről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel .

Eljárás külföldiek és külföldön élő magyarok esetében

Nem magyar állampolgár és a külföldön élő magyar állampolgár házasulók esetén a házasulók egyike a házassági szándékát - az illetékes külföldi hatóság (közjegyző, anyakönyvvezető), illetve az illetékes magyar konzuli tisztviselő előtt tett hitelesített és hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott nyilatkozatával - írásban is bejelentheti .

Kiskorú házasságkötése

Amennyiben a házasuló kiskorú, úgy a házasságkötéshez a gyámhatóság által kiadott előzetes házasságkötési engedély szükséges, amely a kiadástól számított hat hónapig érvényes .

A házassági anyakönyv tartalma

A házassági anyakönyv nyilvántartja:
1. a házasságkötés helyét és idejét (év, hó, nap),
2. a férj, valamint a feleség születési családi és utónevét, házasságkötés előtt viselt - előző házassági - nevét, születési helyét, személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét (év, hó, nap), a házasságkötést megelőző családi állapotát, lakóhelyét, a házasulók szüleinek születési családi és utónevét,
3. a házastársak nevét a házasságkötés után,
4. a házasságkötésnél közreműködött anyakönyvvezető nevét,
5. a házassági tanúk és a tolmács nevét,
6. a megállapodást a születendő gyermek születési családi nevére,
7. a férj, illetőleg a feleség külföldi állampolgárságát vagy hontalanságát, a hazai anyakönyvezésnél ismeretlen állampolgárságát,
8. a házasságkötése során alkalmazott nyelv megnevezését, ha a házasság megkötése valamely Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbség nyelvén történt .
1982. évi 17. tvr.;6/2003. (III. 7.) BM rend.;1952. évi IV. tv.; 2005.

A halálesetet az az anyakönyvvezető anyakönyvezi, akinek működési területén a haláleset történt .
Egyedi esetekben más körülmény határozza meg az illetékességet:
1. járművön történt haláleset esetében a holttest járműről történő leemelés helye;
2. talált holttest esetében a holttestet megtalálásának helye;
3. halál tényének bírósági megállapítása esetén a bíróság által a haláleset helyeként megjelölt hely; továbbá
4. a bíróság holttá nyilvánító határozata esetében a meghalt, illetőleg az eltűnt személy születését nyilvántartó anyakönyvvezető jár el .


A fővárosi főjegyző anyakönyvezi:
1. a magyar állampolgár külföldön történt halálesetét (hazai anyakönyvezés);
2. a halálesetét annak a külföldön született nem magyar állampolgárnak, akit magyar bíróság nyilvánított holtnak ;
3. a bíróság holttá nyilvánító határozata esetében, ha a születési hely külföldön van vagy ismeretlen .

Ki köteles bejelenteni a halálesetet?

A halálesetet anyakönyvezésre az illetékes anyakönyvvezetőnél kell bejelenteni. Intézetben történt halálesetet az intézet vezetője köteles bejelenteni, az intézeten kívüli halálesetet a halottal egy lakásban élő vagy az elhunyt hozzátartozójának, illetve annak kell bejelentenie, aki a halálesetről tudomást szerzett .
A halálesetet legkésőbb az azt követő első munkanapon kell a hivatalnak jelezni . Ha a bejelentő magánszemély, a bejelentéskor be kell mutatnia a személyi igazolványát. A haláleset bejelentésekor át kell adni
1. az anyakönyvvezetőnek az elhunyt magyar állampolgár személyazonosításra alkalmas okmányát,
2. személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványát (lakcímkártyáját),
3. az orvos által kiállított halottvizsgálati bizonyítványt, továbbá
4. - ha a bejelentő rendelkezésére áll - az elhunyt születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratot .
A Magyarországon bevándoroltként vagy menekültként élt személy halálesetének bejelentésekor személyazonosító okmányait, személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványát, a családi állapotát tanúsító okiratát, továbbá az orvos által kiállított halottvizsgálati bizonyítványt kell az anyakönyvvezetőnek átadni, aki bevonja azokat .
Az anyakönyvvezető a halálesetet a bejelentést követően azonnal köteles anyakönyvezni .

A halotti anyakönyvi kivonat tartalma

A halotti anyakönyv nyilvántartja:
1. a haláleset helyét és idejét (év, hó, nap),
2. a meghalt személy születési és házassági nevét, nemét, személyi azonosítóját, annak hiányában a születési idejét, családi állapotát, lakóhelyét, születési helyét,
3. a meghalt személy szüleinek születési családi és utónevét,
4. a meghalt személy házastársának születési családi és utónevét, személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét, házasságkötés helyét, idejét, ha a haláleset idején a házasság fennállott,
5. a meghalt személy külföldi állampolgárságát, hontalanságát, illetve ismeretlen állampolgárságát,
6. a bejegyzés idejét (év, hó, nap) .
1982. évi 17. tvr.;6/2003. (III. 7.) BM rend.;

Magyar állampolgár születését és házasságkötését a magyar anyakönyv akkor is tartalmazza, ha a polgár a magyar állampolgárságot születése, illetőleg házasságkötése után szerezte meg honosítással, visszahonosítással, illetve nyilatkozattal .
Magyarországon lakó hontalan személy külföldön történt születését, házasságkötését, illetőleg halálesetét, ha lakóhelye Magyarországon van vagy volt, a fővárosi főjegyző anyakönyvezi, ha a bejegyzést olyan személy kéri, akinek a magyarországi anyakönyvezéshez érdeke fűződik .

Eljáró hatóságok

Halál tényének bírói megállapítása esetén, ha a bíróság határozata szerint a haláleset helye külföldön van, vagy a bíróság holttá nyilvánító határozatot hozott és a meghalt, illetve az eltűnt személy külföldön, vagy ismeretlen helyen született, a fővárosi jegyző jár el.
A fővárosi jegyző hatáskörébe tartozik még a magyar állampolgár(ok) által örökbefogadott külföldi állampolgárságú gyermek születésének anyakönyvezése, feltéve, ha a gyermek külföldön született. A hazai anyakönyvezést a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, illetőleg az illetékes konzuli tisztviselőnél kell kérni.
Ha magyar állampolgár külföldön történt születéséről, házasságkötéséről vagy halálesetéről az anyakönyvvezető vagy a konzuli tisztviselő tudomást szerez, az anyakönyvezést hivatalból kezdeményezi . Az anyakönyvvezető minden személyről külön-külön jegyzőkönyvet készít, és az iratokat a következő postacímre küldi meg: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal 1364 Budapest 4. Pf.: 1. Az ügyfélfogadó címe: Budapest V., Városház u. 9-11. félemelet 548. sz. (Ügyfélfogadási idő: hétfő: 8-18; kedd-csütörtök: 8-16,30; péntek: 8-12,30 Telefonszám: 327-1347, 327-1000/838-as mellék)



A születés hazai anyakönyvezéséhez az alábbi iratok és adatok szükségesek:
1. jegyzőkönyv;
2. a szülők magyar állampolgárságának igazolása;
3. külföldi születési anyakönyvi kivonat hiteles magyar fordítással;
4. a szülők házassági anyakönyvi kivonata, vagy másolata;
5. a gyermek és a szülők személyi azonosítója;
6. az anya leánykori családi neve;
7. a gyermek származási helye;
8. házasságon kívül született gyermek esetében teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat.

Házasság hazai anyakönyvezéséhez szükséges iratok, adatok

A házasság hazai anyakönyvezéséhez az alábbi iratok és adatok szükségesek:
1. jegyzőkönyv;
2. a férj/feleség magyar állampolgárságának igazolása;
3. külföldi házassági anyakönyvi kivonat hiteles magyar fordítással;
4. házasságkötés előtti családi állapot;
5. magyar állampolgár(ok) születési anyakönyvi kivonata, vagy másolata;
6. a házasságkötés előtti elvált, illetve özvegy családi állapot okirattal történő igazolása;
7. a férj/feleség személyi azonosítója;
8. a házastársak anyjának leánykori családi neve;
9. a feleség személyes nyilatkozata a házasságkötés utáni nevére vonatkozóan abban az esetben, ha a külföldi okirat nem tartalmazza ezen adatot;
10. mindkét fél által aláírt nyilatkozat a születendő gyermekek családi nevére vonatkozóan, amennyiben a feleség a házasságkötés után továbbra is a leánykori nevét viseli. Haláleset hazai anyakönyvezéséhez szükséges iratok, adatok

A haláleset hazai anyakönyvezéséhez az alábbi iratok és adatok szükségesek:

1. jegyzőkönyv;
2. az elhunyt magyar állampolgárságának igazolása;
3. külföldi halotti anyakönyvi kivonat hiteles magyar fordítással;
4. születési anyakönyvi kivonat, vagy másolat;
5. házassági anyakönyvi kivonat, vagy másolat;
6. az elhunyt, illetve házastársának személyi azonosítója;
7. az elhunyt anyjának leánykori neve.
1982. évi 17. tvr.;

Magyar állampolgár születését magyar anyakönyvbe be kell jegyezni akkor is, ha a magyar állampolgárság a születést követően keletkezett, az anyakönyvezést a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél illetőleg konzuli tisztviselőnél lehet kezdeményezni. Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan személy is kérelmezheti külföldön történt születésének hazai anyakönyvezését, ha érdeke fűződik az anyakönyvezéshez, ebben az esetben az anyakönyvbe bejegyzést a fővárosi főjegyző végzi .
A hazai anyakönyvezéshez minden esetben csatolni kell a külföldi anyakönyvi okiratot hiteles magyar fordításban, ennek hiányában az anyakönyvi esemény tanúsítására szolgáló egyéb iratot is .

Az állampolgárság vizsgálata

Az anyakönyvvezető különösen figyelmesen jár el a magyar állampolgárság vizsgálatánál. Minden esetben érvényes magyar útlevél vagy érvényes személyazonosító igazolvány vagy állampolgársági bizonyítvány - amely 1 évig érvényes - vagy a honosításról, visszahonosításról kiállított okirat bemutatását követeli meg, a hontalanságot pedig bizonyítani kell . Kétség esetén állampolgárság-vizsgálatot kell végezni (az Állampolgárság igazolása iránti kérelem című bizonylattal) .

Eljárási normák

Az anyakönyvvezető vagy a konzuli képviselő a magyar állampolgárnak külföldön történt anyakönyvezési eseményeinek hazai anyakönyvezése iránti kérelemről jegyzőkönyvet készít. Az elkészített jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt a budapesti főjegyzőnek küldi meg (Budapest Főváros Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatal Igazgatási és Hatósági Ügyosztály 1840 Budapest V. Városház utca 4.) .
A külföldi okiratot hiteles magyar fordításban (Országos Fordítás és Fordításhitelesítő Iroda, konzul, nyelvi közjegyző) lehet csak elfogadni. Ha a külföldi okirat nem tartalmazza azokat az adatokat (például a származási helyet), amelyeket a magyar anyakönyvbe be kell jegyezni, az ügyfél személyes nyilatkozatával pótolja azt .

Családi jogállás vizsgálata

A születés hazai anyakönyvezése során a gyermek családi jogállását ugyanúgy kell vizsgálni, mint egyébként a születés anyakönyvezésekor. Eltérő állampolgárságú szülők esetében a szülők együttesen nyilatkoznak a gyermek lakóhelyéről, mint a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésről. A hazai anyakönyvezést követően a gyermek nyilvántartásba-vételi eljárásához a lakóhely meghatározása szükséges. Magyar állampolgárságot szerzett személyek születését a születés időpontjában fennállott állapot szerint kell az anyakönyvbe bevezetni .

Névmagyarosítás

A nevek gyakran eltorzított formában jelennek meg az anyakönyvi okiratokban. Ilyen esetekben a magyar nemzetiségűeknek a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján névmódosítás iránti kérelmet kell előterjeszteni a honosítási, visszahonosítási kérelemmel egyidejűleg a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél .
Ebben az eljárásban elhagyható az ún. apai utónév is. A hazai anyakönyvezéshez szükséges jegyzőkönyv elkészítésével egy időben az erre irányuló kérelmet is elő kell terjeszteni, melyet az anyakönyvvezető továbbít a fővárosi főjegyzőnek .
1982. évi 17. tvr.;1993. évi LV. tv.;125/1993. (IX. 22.) Korm. rend.;6/2003. (III. 7.) BM rend.;