A szászvári vár története
A szászvári vár története
A vár első ismert irásos feltünése 1439-ből származik, "castrum Zaaz" -ként emlegeti egy oklevél, ekkor már Albeni Henrik pécsi püspök birtokközpontja. De vajon kik és mikor építették?
Erre a fogas kérdésre sem az írott forrásaink, sem pedig a régészeti feltárás nem adott megnyugtató választ. A korábbi szakirodalom úgy látta egy 1235-re keltezett- valójában hamis- oklevélre alapozva, hogy Burgundiai Bertalan pécsi püspök (1219-51) építette. Ha az említett okiratot tüzetesen megvizsgáljuk kiderül, hogy ez nem lehetett. A határjáró részea XIII. század közepi állapotokat rajzolja elénk. Ekkor az "Egrek" patak (napjainkban a "Völgységi) középen kb. 100-150 méterre fut a határvonal, amely meg sem említi a várat. Egy szintén Árpád-kori, de kétségtelen hitelességű oklevél szerint, 1276 elött ezt a vidéket a Kórógyi család birtokolta, amely ez évben veszi meg a vele szomszédos koromszói kolostor területét is. Azt feltételezzük, hogy ezután kezdett a család a várépítésbe, az is elképzelhető, hogy e familia később pécsi püspökké lett tagja Kórógyi László (1314-45), emelteti e falakat.
Amint az időben előre haladunk, a múltbéli valóság kontúrja egyre élesednek, így a feltevéseink száma is csökken. A XV. század folyamán e vér a mindenkori püspök itteni 7-10 falura kiterjedő birtokközpontjaként merül fel a forrásainkban. Szász már ekkor mezővárosként szerepel, ahol szombatonként tartották a hati vásárokat. 1543-ban Ahmed pasa hadoszlopa elfoglalja a várat. A környező falvak igazgatási központja, vagyis nahie lesz belőle. A hadászati szempontból ugyan nem túl jelentős várat a török megerősíti, a külső hengeres bástyák ekkor készülnek. A várban állandó őrség állomásozik. 1603-ban a keresztény csapatok felgyújtják, majd 1664-ben Zrínyi katonái is hasonlóképpen bánnak el vele.
a vár régészeti kutatása az 1980-as évek elején indult meg, Dr. Sándor Mária és Dr. Gerő Győző régészek vezetésével.
A volt parókia pincéje , vár egykori földszintje jelentős maradványokat őriz. A téglalap alaprajzú épülethez a nyugati oldalon egy torony csatlakozik, az egykori középkori helységeknek ma barokk boltozatai vannak. A várban folyó ásatások során a nyugati toronyhoz csatlakozó gótikus zárt erkély került elő, és ugyan ezen szakaszon gótikus helyiségsorra és várfalrészletekre bukkantak a feltárók. A volt plébánia nyugati homlokzatán két nagyméretű keresztosztásos gótikus ablaknyílás maradványai kerültek elő az első és a második emeleten is. Az eredeti helyükön megmaradt építészei tagozatok, ülőfülkés kőkeretes kapu, címeres kályhacsempék, reneszánsz ablak töredékek mind-mind az építmény későközépkori reprezentatív kivitelezéséről vallanak. Teljes egészében megvan az eredeti kövezett udvar, ahol két kút is előkerült. Kiderült az is, hogy a várhoz csatlakozott egy L-alakban hozzáépített, pillérsoros épületszárny is, a bejáratának pedig a Zsigmond korban, a budai vár kaputornyaihoz hasonló torony szolgált.
Erre a fogas kérdésre sem az írott forrásaink, sem pedig a régészeti feltárás nem adott megnyugtató választ. A korábbi szakirodalom úgy látta egy 1235-re keltezett- valójában hamis- oklevélre alapozva, hogy Burgundiai Bertalan pécsi püspök (1219-51) építette. Ha az említett okiratot tüzetesen megvizsgáljuk kiderül, hogy ez nem lehetett. A határjáró részea XIII. század közepi állapotokat rajzolja elénk. Ekkor az "Egrek" patak (napjainkban a "Völgységi) középen kb. 100-150 méterre fut a határvonal, amely meg sem említi a várat. Egy szintén Árpád-kori, de kétségtelen hitelességű oklevél szerint, 1276 elött ezt a vidéket a Kórógyi család birtokolta, amely ez évben veszi meg a vele szomszédos koromszói kolostor területét is. Azt feltételezzük, hogy ezután kezdett a család a várépítésbe, az is elképzelhető, hogy e familia később pécsi püspökké lett tagja Kórógyi László (1314-45), emelteti e falakat.
Amint az időben előre haladunk, a múltbéli valóság kontúrja egyre élesednek, így a feltevéseink száma is csökken. A XV. század folyamán e vér a mindenkori püspök itteni 7-10 falura kiterjedő birtokközpontjaként merül fel a forrásainkban. Szász már ekkor mezővárosként szerepel, ahol szombatonként tartották a hati vásárokat. 1543-ban Ahmed pasa hadoszlopa elfoglalja a várat. A környező falvak igazgatási központja, vagyis nahie lesz belőle. A hadászati szempontból ugyan nem túl jelentős várat a török megerősíti, a külső hengeres bástyák ekkor készülnek. A várban állandó őrség állomásozik. 1603-ban a keresztény csapatok felgyújtják, majd 1664-ben Zrínyi katonái is hasonlóképpen bánnak el vele.
a vár régészeti kutatása az 1980-as évek elején indult meg, Dr. Sándor Mária és Dr. Gerő Győző régészek vezetésével.
A volt parókia pincéje , vár egykori földszintje jelentős maradványokat őriz. A téglalap alaprajzú épülethez a nyugati oldalon egy torony csatlakozik, az egykori középkori helységeknek ma barokk boltozatai vannak. A várban folyó ásatások során a nyugati toronyhoz csatlakozó gótikus zárt erkély került elő, és ugyan ezen szakaszon gótikus helyiségsorra és várfalrészletekre bukkantak a feltárók. A volt plébánia nyugati homlokzatán két nagyméretű keresztosztásos gótikus ablaknyílás maradványai kerültek elő az első és a második emeleten is. Az eredeti helyükön megmaradt építészei tagozatok, ülőfülkés kőkeretes kapu, címeres kályhacsempék, reneszánsz ablak töredékek mind-mind az építmény későközépkori reprezentatív kivitelezéséről vallanak. Teljes egészében megvan az eredeti kövezett udvar, ahol két kút is előkerült. Kiderült az is, hogy a várhoz csatlakozott egy L-alakban hozzáépített, pillérsoros épületszárny is, a bejáratának pedig a Zsigmond korban, a budai vár kaputornyaihoz hasonló torony szolgált.
Legújabb hozzászólásokNincs hozzászólás. |
